Nem vártam meg az óra csörgését, öt percel 2 előtt lekapcsoltam. Nem történt semmi...... csak nem cigiztem........... Nem volt dühkitörésem, nem voltam izgatott, csak úsztam a saját sikeremben. Semmi sem történt, CSAK PÁR ÓRÁIG NEM CIGIZTEM. Akkor még adjunk rá pár órát!!!!!! Most nem szabok időt, csak amikor már nagyon kell a cigi, akkor rágyújtok. Ok.... akkor is pár órát cigi nélkül nyertem, pár füst nélküli órát. De leszokni nem fogok, csak kevesebbet dohányzom. Mert leszokni nem tudnék, be kell vallanom. Nem vagyok olyan erős és különben is... szeretek bagózni... szeretek bagózni, ha ettem, ha kávéztam és a kávéval különben is együtt jár a cigi. De ha örülök, akkor is rágyújtok, ezzel nyugtázva az örömöm. Ha haragszom, rögtön bagózni kezdek. Különben is, ha leülök, ha felállok, ha lefekszem, és felkelek, mindig rágyújtok. Hozzám tartozik ez a rosz szokás. Tehát nem mondok le róla, nem akarok! Teljesen az életem része a cigaretta. Hogy is tudnám abbahagyni? Gondoltam, egy ideig nem bagózok.
Augusztus 21.van, Még mindig nem gyújtok rá, már 35. napja.
augusztus 24. van.
Visszaemlékezem az elmúlt évekre. Mindig a terhességem alatt tettem le a cigarettát. Oly hatalmas undor és ellenérzések váltakoztak bennem. A dohányszag hányingert és rosszullétet okozott nekem. Elgondolkodtam, mi lenne, ha olyan hormont adagolnának piciny mennyiségben az embereknek, ami a terhesség alatt szaporodik az anyában? (progreszteron és ösztrogén ? stb) Biztos nagy butaságot mondok.... bocsánat ... csak arra gondoltam, hátha a nemterhes nők is hamarabb leszokhatnának a cigiről.

A Tomi szülinapja novemberben volt. Isten éltesse egészségben boldogságban. Ja, és ő sem dohányzik.!! Rá kell szokni a nem dohányzásra!!
augusztus 27 van.
Meg vagyok győződve, hogy ma sem gyújtok rá. Semmi olyan behatás nem tud eltántorítani ettől a célomtól. Az egóm nem engedi ezt. Az énem megtiltja, hogy rágyújtsak. Oly értelmetlen. Kevés olyan rossz dolog van, amit életem folyamán cselekedtem, ami ilyen óriási felkiáltó jellel bírna, mint a dohányzás. Nem is tudom, miért írogatok. Talán ha valakinek tudok segíteni ezen a bagós dolgon... Á, majd pont én fogok valakin segíteni, röhej. Majd pont az én írásom olvassák, és nekem hisznek! PERSZE!!!..... Elhiszik, hogy semmi nem kell a leszokáshoz, csak kitartás és az a belső késztetés, hogy nem gyújtok rá!.. Reggel nem a sóvárgás van a cigi után, hanem öröm az új kihívás által, hogy MA SEM CIGIZEK, DE JÓ!!!!!
Hallottam egy mondatot...RÁ KELL SZOKNI A NEM-DOHÁNYZÁSRA!!!

Karcsi szülinapja is novemberben volt. Éljenek sokáig biztonságban, boldogságban a 16 éves szülinaposok.
augusztus 31.van
Július 16-án cigiztem utoljára. Még ma is nagyon erősen rágyújtanék. Vajon mikor szűnik meg ez a vágy? Talán hosszú időbe telik, amíg megszokom a nem rá gyújtást. Elszomorodtam ezek miatt a sorok miatt. 45 éve dohányzom. Annyira tönkrement a tüdőm a cigarettától hogy már nincs visszaút. Fiatalkoromban kellett volna abbahagynom. Nem tudom mikor... Talán ha el sem kezdem... Szerettem volna nem köhögni, ha reggel felkelek. Úgy gondoltam, az nem normális dolog, ha az ember évek óta folyamatosan köhög. Ezen szerettem volna változtatni.
Emeleten lakom, és volt idő, mikor az alattam lakó ifjúság ( miközben nekem köhögési rohamom volt)felkiabált, hogy "fulladj már meg!".... Próbáltam magam az ifjúság helyébe képzelni......(Milyen undorító öregasszony, mindig köhög... )De arra nem gondol az "ifjúság", és ide értem a tágan vett fiatalságot is, hogy nem lesz mindig fiatal és hipp-hopp bekúszik csendesen a hétköznapjaiba a köhögés, ha cigarettázik. Az idő múlik. Minden kornak megvan a maga szépsége. De fiatalon meg kell tanulni tisztelni a testünket, és a túlzásoktól mentesülni.. Ez az élet minden korszakára érvényes. Csak így tudjuk méltósággal, örömmel, szégyen nélkül az időskort megélni. Azért írtam, hogy szégyen nélkül, mert bizony az ember nem gondol arra fiatalon, hogy a teste emlékezik és minden "ballépést" (cigarettázást, drogozást, éjszakázást, stb) magán visel. Így van ez az én köhögésemmel is. Vagy példának vehetjük a fog ápolását, vagy a testedzést az elhízás ellen.

A helyzet a következő. Most is köhögök. Megváltozott a köhögésem, már úgy köhögök, mint aki félrenyelt.
Az utóbbi időben kétszer is voltam átvilágításon (röntgenen). Mindent rendben találtak. Akkor miért van az, hogy még most is köhögök? Lehet, hogy tisztul a tüdőm? Sok-sok kérdésem lenne, mert még nem szoktam le soha a cigiről, ezért nem tudom, hogy mi várható. Leírom az érzésem, élményeim a nem-dohányzással kapcsolatban. Remélem, hogy valakit érdekel, hogy mire is számítson, ha abbahagyja a cigarettázást. Biztosan tudom hogy ma sem gyújtok rá.
szeptember7.van
Dohányozni szeretnék. De nem fogok...... Kíváncsi vagyok, mások is így éreznek?...... Vagy lehet hogy csak én érzek ilyen kívánalmat a cigaretta után?.... Benyúlnék a cigisdobozba, kivennék egy szálat és ránéznék, megállapítanám hogy nincs eltörve. Szép, egyenes, fehér, kemény.... Majd a számhoz emelném, és közben lassan behunynám a szemem. Amikor a számban érezném a cigarettát, elővenném a gyújtómat és meggyújtanám. Jajj, az első slukk bizonyára földhöz vágna, megszédülnék..... Hát ez az!!!! Ha az az első ilyen hatással van az én súlyos testemre, milyen hatással lehet a századik vagy több ezredik? Nos ezért nem fogok rágyújtani.

Úgy gondoltam, más videókat teszek fel, nem rémísztek meg senkit. Ez a videó decemberben készült. Szlogenem, RÁ KELL SZOKNI A NEMDOHÁNYZÁSRA!
szeptember 8.
Ma spenótot főztem. Nagyon finom volt.Miután megettem, rohamban dölt rám az érzés,MOST KÉNE EGY CIGI!Ez a belsőm rejtett zugából, mint egy hangos kiálltás, tört elő.Nem értem. Más ember, aki leszokott a cigiről, csak annyit mond hogy, LESZOKTAM , csak úgy. Minden érzelmi vihar nélkül? Csendben ? Semmi hiszti? Hát milyen ember vagyok? Én csak nyafogok, és fura hiány érzéseim vannak. Alig tudom elviselni magam! Most nem beszélek a hozzám tartozókról,mert most magam sajnálom, de nagyon, és panaszkodom.Olyan mintha szomjas lennék.Vagy mintha pisilni kellene,Vagy mintha éhes lennék.De mert álandóan rossz érzésem van , sűrűn eszem.Igy hát 5-6kg rajtam van.Addig amíg nem eszem kellemetlen hiányérzetem van.Amikor eszem mondjuk egy jó forró levest, vagy bár mit ami jól esik,csak addig nincs kellemetlen érzésem.Hát meddig fog tartani ez az álapot?Gondolom, ez az a pont amikor meg kell nyugtatnom magam. RÁ KELL SZOKNOM A NEM-DOHÁNYZÁSRA!!Nincs más lehetőség.Olcsóbb is és egészségesebb.
szeptember 9.van
El kell foglalnom magam, mert túlzásba viszem a nyafogást. Nem kellene tönkremennem idegileg, hogy nem cigizek. Örülnöm kellene, hogy eljutottam idáig, és már 60 napja nem szívom a cigit. Többet kellene az egészségemmel törődnöm. Észrevettem, hogy milyen kövér vagyok. Döntöttem: minden nap leírom, hogy mit eszem, és kiteszem ide a világ elé. Ebből te, aki olvasod az írásom, levonhatod a következtetést, és összehasonlíthatod magad, vagy akár más étrendjével. Olykor jót nevethetsz, úgysem tudom meg, tehát meg sem sértődök. A kitűzött célom a fogyás, mert jól szeretném érezni magam a bőrömben. Ma ráálltam a futógépre este a nyolc órás sorozat alatt húsz percre. Ez a kezdet. Kíváncsi leszek, hogy milyen lesz a folytatás. Na pá, holnap jövök.
szeptember10.van
Jól kezdődött a napom. Bár minden napom jól kezdődik, mindig olyan lesz, amilyenné formálom. Elhatároztam, hogy nagyon jó leszek. Ma sem gyújtok rá, és nem eszem olyat, ami hízlal. Reggeli (cékla lé, sárgarépa lé) utána 5-6 db cukorka. 12 körül ebéd (nokedli, csirkepörkölt). A súlyomat nem írom ki (még nem). Vacsora: az ebéd ismétlése. 8 óra húszkor a sorozat alatt a futógépre álltam 25 percre. Úgy hiszem, hogy nem segítettem elő a táplálkozásommal az egészségemet a mai napon. De az igazsághoz tartozik az is, hogy nem akartam ilyen finom ennivalót kihagyni. Nem eszem minden nap ilyen finomat. 16-án lesz 2 hónapja, hogy NEM DOHÁNYZOM!... És egyre kevésbé köhögök.

Szeptember 11 van.
Számomra is nagyon szomorú nap ez a mai. 2001 szeptember 11-én bekapcsoltam a tv-t, és néztem a BBC adását. Nem tudom miért, de azt néztem. Soha nem nézem a BBC adását, ha csak véletlen odatéved az irányítóm. Angolul sem tudok. Láttam a két tornyot, mutatták, és kb fél 9 lehetett. Azt hittem, hogy egy készülő, vagy már elkészült filmet látok. Sok mindenre gondoltam. De valahogy olyan élő volt a dolog. Nem beszéltek, csak néha szólaltak meg, akkor is fura, rémült hanggal. Sokszor nem tudjuk, hogy a történelem részesei vagyunk. Úgy hisszük, hogy(mi nem lehetünk ott, az régen volt. Ez velünk nem fordulhat elő. Már történelem!) Pedig az életünk a történelem. Becsületben, lelkiismeretesen kell nevelnünk a gyermekeinket, hogy ilyen soha többé ne forduljon elő! Sajnálom, hogy oly korban élek, amelyben ez a borzalom megtörténhetett!... Arra sosem gondoltam volna, hogy támadás érheti a tornyokat.
Két héttel azelőtt érkeztünk haza onnan azokkal az emlékekkel teli, amelyeket többek között a két torony nyújtott nekünk.

Elképzeltem azelőtt, hogy milyen örömmel mutatom meg a többi gyermekemnek azt a helyet, amikorra végre majd ők is megkapják a vízumot. De már nem fogom tudni. Csak fényképek vannak róla, és a fejemben a szép emlékek. A csodálatos üvegpaloták egyik felső emeletén volt egy mozi. Természetesen bementünk. Megnéztünk egy, a New York feletti helikopter-repüléshez hasonló szimulációt. Az egyik felső emeleten az étterem körkörösen mutatta New Yorkot. A falakon körben az épület elkészüléséről szóló kiállítás volt látható. Minden emeleten körbe lehetett menni, és a kilátást megcsodálva leülni a kicsi lépcsőre, ami azért lett oda beépítve, hogy mi, látogatók ráülhessünk. Minden emeleten más látni való volt dicsőítve New Yorkot, és a két torony művészeti stílusát. A legfelső emeletre a kilátás megcsodálásához gyalog mentünk fel, oda nem vitt lift. A liftről meg kell jegyeznem, hogy addig nem láttam, nem tapasztaltam olyat. Igen tágas volt, fémesen csillogó, és volt benne egy formaruhába csinosan felöltözött liftesfiú. Nagyon gyors volt a lift, és csendes. Néha elgondolkodom a liftes fiúnak vagy lánynak a sorsáról. Vajon mi lett velük? Vajon mi lett azzal a férfival, aki olyan buzgón eligazított bennünket, hogy merre menjünk.
Szeptember 12 van.
Ellébecoltam a szombati napot. Igaz, hogy nem dohányoztam, de teljesen elhanyagoltam magam. Sok cukrot ettem, és nem figyeltem az étkezésemre. Vajon mindenkinek ilyen lelkiismeret-furdalása van, ha valamit nem úgy cselekedett, ahogy eltervezte? Meg sem merem írni hogy miket ettem.(4 szendvicset, 2 paradicsomot, 1/2 liter céklalevet, 1 zacskó karamellacukrot, és még a futógépre sem álltam rá. Talán holnap. Visszatérve a cigarettára, ha azt mondom, hogy le akarok szokni, akkor leszokom mindenféle pénzkiadás nélkül. Nem kell ahhoz semmilyen tabletta, rágó, meg mágneses eszköz, semmilyen varázsszer. Ezzel csak a felelősséget kenem másra, de nem teszem le a cigarettát. Ilyenkor mondják azokra, hogy "ó, nem ér az semmit, nem szoktam le róla, pedig mennyi pénzt kiadtam rá. Egy kis gondolkodás után, csak annyi kell, hogy NEM GYÚJTOK RÁ!... Még kicsi lány voltam, amikor mondtam az anyukámnak, hogy "csak annyi kell, hogy nem tetszik rágyújtani". Rám nézett mosolyogva. De én már tudom, hogy csak annyi kell! Visszagondolok erre az egy mondatra, mert olyan nagy hittel és bizalommal mondtam, hogy ezt ennyi év után már igazán el kellene hinnem. És láss csodát, csak annyi kell, hogy ne gyújtsak rá. Ti is megpróbálhatjátok, mindenféle pénzkiadás nélkül, csak ne vegyétek a szátokba, és ne gyújtsatok rá. Nem kell hozzá semmilyen extra erő. Ez csak a dohánygyárak huncutsága. Higgy magadban! Te sem vagy kevesebb nálam. A varázsszó pedig: NEM GYÚJTOK RÁ.
Szeptember 14 van.
Időnként kihagyok egy-egy napot. Talán lustaság miatt? Lehet, hogy a szavak nem jönnek elég sűrűn? Szeptember 16-án lesz 2 hónapja, hogy nem cigizek. Feltettem magamnak a kérdést. Vajon a dohánygyárak miért nem fejlesztenek ki olyan ellenanyagot, amivel könnyedén lehet leszokni? Legalább olyan könnyű legyen a leszokás, mint amilyen könnyű a rászokás!! Hiszen elég nagy összeghez jutnak, a cigarettát vásárlók széles tábora miatt... Ebből biztosan lehetne egy kutatólabort fenttartani a 21. században, amikor a genetika kutatása olyan magas szintre emelkedett. Szintúgy az űrkutatás, az elektronika, stb. Miért nem tudja az ember visszaszorítani, az oktalan szenvedélybetegségeket? Főleg, ha valaki kérné is a segítséget! Biztosan sokan hagynák abba a dohányzást. Már sikerül a születés szabályozás is, (antibébi) stb (talán). Ha szükséges, belső szerveinket is le tudjuk cserélni! De ebben az esetben nem látom az igyekezetet (mint volt dohányos), hogy valaki, vagy valamilyen szervezet komolyan foglalkozna ezzel a problémával. Persze, olvasok reklámokat, sokat. Például: 30 perc, és leszoksz a dohányzásról!... Van olyan elektromos termék, amely lehet hogy nagyobb bajt okoz, mint a dohányzás, vagy legalább olyat. Most tiltja be az egészségügyi tárca. De bocsánat, ha a saját figyelmetlenségem miatt nem találkoztam azzal a termékkel, amely segít a leszokásban. Ami kibírható összegű, hatékony, nem káros, hivatalosan átvizsgált, megbízható termék. És nem a bizonyos egyén meggazdagodása a fő célja, hanem a leszoktatás! De még jobbat mondok! Mi lenne, ha többet foglalkoznánk a gyermekeinkkel, ellenőriznénk a mindennapjaikat. Tudnánk, hogy jó helyen vannak-e amíg mi építjük a hazát. De az is nagyon jó lenne, ha az oktatásba becsempésznénk (nagyobb hatékonysággal) az egészségre nevelést. Megkérdőjelezem az oktatás azon részét, amely az iskolákban, az órák alatt folyik. Nem szeretnék általánosítani. Lehet, hogy a szülőknél kellene kezdeni. Ó, de akkor megint az oktatásnál kötünk ki! Tehát neveljünk jó szülőket! Még egy meg nem valósult álmom lenne. Kamerákat helyeznék el a tantermekben. Mind a két fél, a tanár és diák ellenőrzése végett. Lehet, hogy ez sok pénzbe kerülne, de annyi pénzt füstölgünk el nap mint nap. Az erre kijelölt személyzet ellenőrizné. Ahol pár száz gyerek jár egy iskolába, oda biztos hogy kell stabil ellenőrzés is. Ja, és hogy lássuk, hogy milyen hatékony lenne az egészségre nevelés, elmondom az én példámat: 2 hónap alatt 35 ezer forintot spóroltam meg! Tehát már tudnék egy kamerát venni egy osztálynak! Csak úgy füstölgök, ne vedd komolyan.
szeptember 16.van
Ma 2. hónapja nem cigizek.Nagyon büszke vagyok magamra. Meg szűnik a (bűnös érzetem)Kezdem a másik oldalról nézni a világot.A nem dohányzók oldaláról.Lehet hogy kissé eltúlozva is .Kissé felelőtlennek látom a mási,(cigarettázó oldalt) éppen ezért nagyon szégyellem hogy dohányoztam , (mélységesen) . Arra gondolok, nem-e kellene gyorsan megszüntetni ezt az oldalt .Mintha itt se jártam volna , meg lógni , el sliccolni, el osonni ,laposan csöndben ki kúszni ebből a lapból,hogy senki se tudja, erre jártam,én voltam ki bűnözött.... dohányzott! De nem tehetem. Még pedig valami nem engedi. Mondhatnám úgy is hogy tartozom azzal hogy maradjak ,tovább írjam,még ha nem is sokan olvassák.Megpróbálom saját érzéseim leírni,hátha valaki ezeket szeretné tudni, vagy ugyan ezt érzi, a dohányzás hiánya, érzést.Megpróbálom elmagyarázni,mit érzek.Azt érzem hogy az eddigi összes műveleteken,amit életem során csináltam, és előtte vagy utána rá gyújtottam,azon eseményeken ismét végig kell mennem . Csak most nem gyújtok rá elötte vagy utána.Olvasgatok, kutatgatok a neten, és rá bukkantam egy nagyon szomorú dologra.Fiatalok írnak ,lányok fiúk, hogy pattanásos a bőrük, és szeretnének egy bizonyos gyógyszert.(nem írhatom ki a nevét, de érdeklődésre személyes levél váltásban megmondom)Vagy amit az orvos fel ír,vagy vásárolható a neten meg maradt adagból, (potom 30000ft-ért).Nem rég valaki kapott egy telefon hívást, amiben kérik hogy menjen vizsgálatra,amennyiben ő is szedte a bizonyos gyógyszert ,(pattanás ellen).Újabb megbetegedések ,és vizsgálatok kimutatták, hogy "az a gyógyszer" hosszú távú egészség károsodást okoz, pl.: szem károsodást, gyomor,és bélrendszeri, és ami még nem lett nyilvánosságra hozva.Amerikai egészség ügyi hivatal le állítását,meg szüntetését szorgalmazza.Vagy már be is tiltotta. Addig is fekete csíkkal látják el a figyelmet fel híva rá, hogy saját felelősségre szedik , akik ezután megveszik.Olvasom hogy kis hazánkban fiatalok keresik a gyógyszert , pedig a megvásárlásával az életük végéig tartó betegséget vásárolják meg.Szeretném azt tudni, hogy gyermekeim, unokáim nincsenek veszélybe. Ezek után a leg egyszerűbb köptetőben sem bízok.Pár napja tudtam meg , hogy a legegyszerűbb hónalj spré milyen anyagokat tartalmaz. Fémet. Fém port szórjunk a hónaljunkra! Az dugaszolja el a mirigy járatot, azért nincs verejték szagunk.Csak időnként dugaszolja el annyira, hogy gennyes gyulladásokat kell el viselnünk, vagy rejtegetnünk.Arról nem beszélek aki belélegzi, (véletlen).és fémre allergiás.
szeptember 24.van
Nem adom fel. Meg próbálok rá szokni a nem- dohányzásra. Már nem gondolok mindig a cigire. Végre eljutottam idáig. Fura, de el megy az idő anélkül, hogy rá gyújtanék. Sose hittem volna. De igaz. Először próbálom, és talán sikerül a leszokás. Ja nem is akarok leszokni, csak úgy, nem gyújtok rá. Úgy látom , erről az oldalról, mert kissé átkerültem a másik nem dohányzó oldalra. Tehát úgy látom ,hogy emberek a cigarettázás mögé bújnak, ha pihenni akarnak párpercet, vagy lazsálni akarnak. Bármily okból, talán mert nehéz a munka, vagy nem szeretik amit dolgoznak. Ilyen esetre kikellene találni egy szobát, de ha nincs rá lehetőség , meg kellene engedni hogy aki nem dohányzik az is ki mehessen pihenni pár percre. Mert úgy tűnik, aki cigizik, az kiváltságos helyzetben van. Azok egyetértésben, meg hitt összhangban, mint akinek biztosítva van a joga, kimennek csapatostul, és még ha valaki nem is menne, mert tovább dolgozna, oda szólnak .."nem jössz?"Hát erre a dohányos rögtön fel áll és kötelesség tudóan követi társait.Hát ezt látom, és ez van, volt lesz.Valóban nem lehet ezen változtatni? Mondjuk, fizetés csökkenéssel, mert, kevesebb ideig dolgoznak.Hú hú....Nem szabad haragudni ,mert én csak füstölgök magamban.Lehet, valaki át gondolja mit is írok!
szeptember 27.van
Á, dehogy. Nem gyújtok rá. Én már nem! De azok , akik mögött, felett, ott áll a cigi király, és utasítja őket,kényszeríti, hogy azonnal gyújtsanak rá. Mindent ott hagyva, gyereket, főzést,s bármi tevékenységet ,mindegy hogy mit .A kényszernek engedelmeskedni kell. KELL. Mert a valami, a láthatatlan sötét meg nem mutatkozó akarat, ami fölöttük uralkodik, elveszi a józan ítélőképességet is. Szabad helyet keresve magának , kimegy oson ,lassan lopakodva saját magát biztatva,Másokat is csalva magával, megerősítve, hogy hivatalosan ö dohányozhat , hivatalosan ö nem cselekszik rosszat. De belül, mikor magában választ keres. Meddig még? Vajon meddig bírom a dohány füst, torok szorító,mellkasba gyomorba vájó, égető,sírba vonzó, taszító izét?
Nem győzöm ismételni, RÁ KELL SZOKNI A NEM-DOHÁNYZÁSRA.
De ez komoly.Tényleg, arra kell rá szokni.Nem fogod erősebben kívánni a rá gyújtást. Csak hoszabb ideig fogod magadnak mondani, hogy még nem gyújtok rá.Lehethogy 2-3 hónap is el telik. De meg látod, szép lassan, nem is fogod tudni, hogy miért is ragaszkodtál annyira a dohány füsthöz?Csak próbáld meg. 1 próbát meg ér! Csináld úgy, hogy későbbre halaszd a rá gyújtást.Aztán megint későbbre.A többiek akik körülötted vannak ,mind azt várják ,hogy mikor mész cigizni. Te mond,hogy később! Hidd el, nem maradsz le semmiről.Ez,önmagában is egy jó játék. Saját magaddal játszod. Ki tartás jutalma a nyerés.Talán semmi, ilyen fontos nincs az egészséged érdekében, mint ezt a játszmát meg nyerni.
szeptember30.van
Mit írjak?A hónap eleje , még a cigaretta hiányában telt. Már a végén járok. Nem gondolok a bagózásra. Csak akkor jut eszembe, ha látom hogy a szomszédban kiállnak, és páran cigarettáznak a folyosón. Arra gondolok, nem is gondolok , csak olyan érzés kerít hatalmába, ?. de jó lenne ott velük együtt cigizni. Nagy hatással vagyunk egymásra. Ha én dohányzom , te is akarsz, vagy fordítva. Lehet az emberi kapcsolatok hiánya, gyermekkorban el szenvedett sérelem. Vagy akár a gyors elválasztás az anyatejtől. Ezek hiányát nevezhetnénk, rejtett hiánynak. Felnőtt korunk hiányait is leplezhetjük pót cselekvéssel. Nagyon fontosnak tartom, a gyermekek védelmét a cigarettától. A gyermek tanulékony és a dolga a tanulás, és játék mellett, felnőttek leutánozása. Mit tehetnénk? A gyermek nem felel magáért. Sok esetben tudomása nincs a veszély helyzetről. Mi dolgunk hogy neveljük ,jó példával járjunk előttük. Például, ne cigarettázzunk előttük! Most, hogy nem gyújtok rá, könnyebben írom le ezeket a szavakat. Bűnösnek éreztem magam , folyamatosan. Valószínű, akik dohányoznak, ugyan úgy éreznek. A lelkiismeret figyelmeztet minket, és korlátoz a rossz döntésekben. Nem győzöm hangsúlyozni, RÁ KELL SZOKNI A NEM-DOHÁNYZÁSRA!Nem lesz könnyű futam, de meg éri!gyermekünk jövője, sok esetben egészsége, függ a mi döntéseinktől.Nem mutathatunk rossz példát, azoknak a gyermekeknek akik vakon bíznak bennünk! Mert az életellenes.
blogom Borbély Zsuzsanna

zizimama